Üdv a karanténban!

Másfél hete vagyunk itthon, mostanra megérett, hogy valamit csinálni kell, ha nem, akkor a vége mészárlás lesz valamilyen formában, ha meg esetleg túléljük a vírust, a felvásárlási lázat meg mindent, akkor ezt a dolgot csak kihúzzuk valahogy.

Szóval úgy döntöttünk, hogy ezt a Burgária dolgot nem is lenne rossz felmelegíteni. Most már úgy is itt vagyunk a városban, akármilyen város is ez, vannak lehetőségek, amik persze közel nullára csökkentek most, hogy itt a bezárás, és ki tudja hol áll meg.

Kaja az kell

Az mondjuk tuti, hogy enni kell, meg kell a változatosság is, főleg három ilyen gyerekkel - a középső éppen most rohant el ordítva, hogy ihaj, ha karfiol van a levesben, az neki biztos nem kell, közelébe sem megy. Pedig lehetne rosszabb is a levesben, ugye.

Nem baj, majd megszokja, nagy valószínűséggel.

Szóval az eredetihez képest kicsit változtatva, de mindenképpen a gasztronómiával a középpontban folytatjuk. Már persze, ha a gasztronómia körébe tartozik a ketchupos bundáskenyér, mert egyszer eljutunk oda is. Mondjuk fotózni ezt is lehet, a gyerekek meg szeretik.

Ezek változtak

De nézzük, hogy mi is változott nálunk.

Budapesten lakunk, a 12. kerületben, 5-en lettünk, most már van egy másfeles fiú, egy hat pluszos és egy 11 pluszos lány a családban, szóval etetésben nem szenvedhetünk hiányt. Gyakorlatilag kiesznek a vagyonunkból, de ez mindegy, bár ilyen válságos terepen nem tudom, mit hoz a jövő.

Még egy komoly tényező a rendszerben, hogy én magam vegán lettem, vagy vegán közeli, de étrendemet tekintve mindenképpen nagyon közeli. Valamikor 2020 január elején, visszanézve 12-re teszem, de ez lehet, hogy téves. Azóta nem ettem húst vagy állati eredetű dolgot.

OK, ettem csipszet, ami tejfölös-sajtos vagy -hagymás volt, de csak keveset és igyekszem kilőni azokat is.

Jó ez nekem? Majd meglátjuk. Miért csináltam? Egyszer csak összekapcsoltam a húst az asztalon azzal, hogy az a darab egy olyan dologból érkezett, ami nem olyan régen még szaladt, odabújt (volna) az anyjához, hangot adott ki és érzett valamit.

Ezek lesznek

Szóval lesz itt remélhetőleg minden, azt nagyon remélem, hogy szenvedni nem kell majd, bár abban viszont biztos vagyok, hogy kemény lesz a néhány hónap.

Próbáljuk meg így egymástól elzárva, mégis együtt tolni a szekeret.

Gyertek, olvassatok, osszatok, meg amit akartok.