Reggelente az autóban a MillásReggelit szoktuk hallgatni, a lányok is kedvelik, én meg főleg. OK, az, hogy "a lányok annyira kedvelik" nem feltétlenül valós, egyrészt Pannus általában alszik, másrészt meg Luca nem feltétlenül érti, hogy miről van szó benne, de szeret közlekedési híreket küldeni nekik és szereti, ha azokat beolvassák. Meg egyszer fel is köszöntötték a fiúk a születésnapján, szóval valahogy így. Mindegy, a szabály az, hogy reggelente Millásreggeli van, period.

Így amikor valamelyik reggel elmondták, hogy lesz MillásEst, akkor Luca mondta, hogy el szeretne menni. Mivel én is rajta voltam, a család fele már támogatta az ötletet.

Minden rendben is lett volna, ha nem pont aznap van Pannusnak az ovival az egésznapos (!) kirándulás (nagyon elfáradt a végére, busszal mentek reggel és fél ötre értek vissza), ráadásul Lucának meg az év végi táncbemutató.

A lényeg, hogy Luca is menni akart, így foglaltam asztalt.

Hat óra után értünk oda, akkor kiderült, hogy elvileg a vendégek 18:30-tól érkeznek, a rendezvény (a beszélgetés maga) pedig majd 19:00-kor indul. Ekkor már éreztem, hogy nem leszünk ott sokáig, de azért beültünk. Mivel későn foglaltam, helyünk elvileg csak a hátsó részben lett volna, de aztán megoldották, hogy ha már a MillásEst-re jöttünk, lássunk is halljunk is valamit, ezért utólag is újra köszönet.

Igyekeztem húzni az időt, hogy minél később jöjjön a kaja, hátha akkor evés után annál később jön el Pannusnál a fáradt-vagyok-menjünk fázis, meg Dórival el is mentek vásárolni - viszont az összes ételt a rendelés után öt perccel meg is hozták. És ekkor még mindig csak 18:45 felé jártunk.

Nodehát, étel megjött, a tányér nagyon tetszetősen nézett ki, ugyan a mellé jelzett bajor krumplisaláta lehetett volna nagyobb adag, de egyébként az arányok rendben voltak.

Amivel gondom volt, az az ízesítés, valahogy minden kicsit halovány volt, sótlan volt, jellegtelen volt - ez az, ez a helyes szó, jellegtelen volt. Minden ott volt a helyén, mennyiségileg is, de nem volt benne a nagy csattanás, hogy ez aztán ott van a szeren, ez különleges.

A mustár is lehetett volna valami minőségibb dolog, de nem volt, nem a legegyszerűbb és legolcsóbb fajta volt, de nem valami extra bajor cucc. A torma mondjuk legalább rendesen odatett, megtette a dolgát, összefolyt mindenem, aminek ilyenkor össze kell folynia.

A főtt tojás is kifejezetten jól esett, nagyon örültem, hogy a tányéron volt.

Egyébként a csülök jól volt elkészítve, omlós volt, szép szeleteket kaptam, jó volt az adag, pont elég volt erre az estére, még a zsíros részt sem szenvedtem meg később, pedig az néha szokott heveny gyomori kellemetlen érzéseket generálni. Nem volt száraz a hús, pont eléggé volt zsíros, hogy még jobban csússzon a hús, szóval alapvetően egy rendben lévő dolog volt ez, csak az a kis plusz hiányzott.

Így ez csak egy hetet érdemel, mert a közép tetejét azért sikerült megugrani, de ezzel mondjuk annyira nem vagyok elégedett... Érdemes kipróbálni, de némi fűszert vigyetek azért magatokkal.