Visszatértünk a korábbi Burger King kaland helyszínére, az érdi egységbe. A lányok nőnap alkalmából kaptak virágot meg csokit (mármint otthon, nem a Kingben), viszont mivel éppen Anyukám vigyázott a kicsikre, ő meg folyton burgert akar enni, így elvittem mindannyiukat egy gyorséttermi randevúra.
Ha meg már így alakult, akkor legyen benne valami izgalom, hadd jöjjön a dupla chilli a burgerrel.
Rögtön azzal is kezdem, hogy persze, tisztában vagyok vele, hogy ezek a chillis dolgok nem a chilli superheroknak készülnek, a nyakát nyugodtan ráteheti az ember látatlanba, hogy egy-egy ilyen dupla-tripla chilli burger nem fogja leszaggatni az arcát az erejével.
De ha már valaki csinál egy ilyet, akkor legalább valami ereje legyen. Na, ennek sem volt semmi, mint ahogy a korábbi versenyzőnek sem, sajnos.
Pedig egyébként nem olyan nehéz valamelyest csípős jalapenot keríteni, az Auchan felvágottpultjában például kimérve árulják Szigetszentmiklóson, iszonyatosan jó áron, finom, ropogós, és tud kellemesen erős is lenni. Na, ha abból tesznek bele dupla adagot, legyen mondjuk nyolc szelet, már érezhető lenne valami.
OK, nyilván nem ott vásárolnak, máshonnan szereznek be meg minden, de akkor is. Ha energiát feccölnek abba, hogy double chili meg minden, akkor szerintem akár már fel is lehetne mutatni valamit.
A burger maga meg ugyanolyan volt, mint a jalapeno - semmilyen. Ott volt benne minden, aminek benne kellett lennie, zöldségek, sajt, paradicsom, szósz, de olyan ízetlen volt, hogy ihaj.
Mivel a zsömle is száraz volt kicsit, az élmény összességében nem is volt élmény.
Megint megértettem, hogy miért is nem megyek a gyorséttermekbe gyakran, nagyjából negyedévente egyszer pont elég is.
