Burgária - Burgerek & más, három gyerekkel, jelenleg karanténban...

Burgária

Piskóta hétfőre

2016. május 18. - simondori

Hosszú hétvége, s gondoltuk vagy a Balcsin vagy itthon, vagy vasárnap vagy hétfőn, de biztosan nem fogjuk kihagyni a dolgot és megyünk tesztelni. Így lett hétfő, és egy érdekes hely Csepelen, ahova még egyszer biztosan nem fogunk betérni.

Ne ítélj elsőre! Nagy igazság, a hely kinézete nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyébként gáz lehet az étellel, a kiszolgálással, vagy bármivel. Most sem volt, ellenben volt valami más, ami miatt nem lett kölcsönös szimpátia a találkozásból elsőre.

la-guna-suti1.jpg

Már az is furcsa volt, hogy egy klasszik étterembe mentünk, ahonnan egyébként rendelni csak egy másik étlapról lehetett, szóval a kiszolgáló személyzet nem volt boldog attól, hogy mi csak úgy szeretnénk elvinni az étlapról azt, amit kinéztünk és nem helyben fogyasztanánk el, ahogy azt kell. 

Kaptunk végül egy szórólapot, aztán gyorsan választottunk, hogy minél hamarabb leléphessünk onnan, mert a már említett fura hangulat valamiért erre késztetett minket. Így egy hamburger, a lányoknak választott hamburger menü, valamint az általam kispécizett sajttorta került a szatyorba, és már vettük is az irányt haza: tesztelésre fel.

la-guna-suti2.jpg

Kinézetre azt mondtam volna, hogy tízes. Aztán jött a felismerés, hogy még sem. Több okból. Én is sütöttem már sajttortát, mert Luca imádja, így kénytelen voltam elővenni sütőtudományomat, és összedobni ezt a nem is olyan nehéz édességet. Természetesen milliónyi receptet találni, s többségében ezeknek darált keksz az alapja, ellenben a tegnapi választás sajnos piskótával készült, így néhány pont mínusz került bele az értékelésbe.

la-guna-suti3.jpg

A két piskóta réteg között a krém az konkrétan krém volt, habos és krém és megint csak krém. Nem értem. Semmi sem emlékeztetett arra, amiért azt sajttortának hívják. Ellenben úgy hatott, mint egy krémes piskóta kicsiny savanykás ízzel. Na, és mellé még a karamell öntet, ami dísznek mindenképpen csodás volt, de ízre nem a pirított cukor köszönt vissza, hanem egy zacskós porból felhígított valami, mondjuk karamellás puding felvizezve.

Én pár falat után feladtam a dolgot, ellenben Luca végül letolta az egészet, mert neki ízlett.

Így aztán ez a kis hétfői desszert, ha piskótának „született” volna akkor talán 8 pontot is megérne, de így csak ötöt adok rá, némi jóindulattól vezérelve.

A bejegyzés trackback címe:

https://burgaria.blog.hu/api/trackback/id/tr128727366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása